Amennyiben, kattintson IDE

Határtalanul « Tarjáni Kéttannyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Leendő elsősöknek

Határtalanul

Energiahatékony Iskola 2019

Alapítvány

Adószámunk (az 1%-os felajánláshoz): A szegedi Tarjánváros III. Sz. Általános Iskoláért Alapítvány 19083632-1-06
Rendelkező nyilatkozat

eKréta belépés

NTP-TV-13 pályázat

emmi-logo

emmi-logo

ofi-logo

ofi-logo

Sakkpalota program

Ökoiskola

Fenntarthatósági témahét

Szegedma

Határtalanul 2019 videó

Határtalanul galéria

Tapodi Anna 7.a

A HATÁRTALANUL JÓÓÓÓÓ partiumi és erdélyi utazásunk

 

Erre az utazásra már régóta nagy izgalommal készültem. Vártam a programokat és a látnivalókat.

Május 5-én hajnalban örömmel indultunk a 7. évfolyammal Erdélybe.

Az indulás napján több helyre is ellátogattunk. Az első megállónk Nagyszalontán volt a Csonkatoronynál, ahol az Arany János Emlékmúzeumot tekintettük meg. Érdekesnek találtam, mert megnézhettük a költő több régi bútorát, illetve iratait is. Utána Nagyváradra mentünk, ahol megnéztünk a Püspöki Székesegyházat. Épp egy anyák napi műsor zajlott, amelyet mi is megnézhettünk. Bánffyhunyadon egy református templomba látogattunk, ahol a tiszteletes úr előadást tartott nekünk. Ezután következett a szállásunk Kolozsváron, mely nagyon szép és tiszta volt, továbbá a vacsora is finom volt.

A második napot egy finom reggelivel kezdtük a szálláson. Az első látnivalónk a házsongárdi temető volt, ahol koszorúztunk. Megtekintettük a belvárosban Mátyás király szobrát és szülőházát, a Szent Mihály templomot és a Farkas utcai református templomot. Következő megállónk a tordai sóbánya volt, ahol sokat sétáltunk, de megérte, mert gyönyörű dolgokat láttunk. Az idegenvezető sok információval látott el minket, a végén pedig szabadprogram volt a bányában. Én kipróbáltam az óriáskereket. Amikor kijöttünk a bányából, mindenki kapott egy hamburgert ebédre. Ezt követően túráztunk a tordai hasadékban. Sajnos esett az eső, de még így is élvezetes volt a túra, valamint a kilátás is gyönyörű volt. A buszunk ezután Torockó felé vette az irányt. Vittünk az árvaházban élő gyermekeknek játékokat, édességeket, majd vacsoráztunk és elfoglaltuk a szállásunkat. Mindig elcsodálkoztam, amikor kinéztem az ablakon, és a Székelykő magasodott az orrom előtt.

A harmadik napon Szovátán kezdtünk, a Medve-tónál. Úton odafelé egy idegenvezető is csatlakozott hozzánk, Ernő bácsi, aki egészen az ötödik napig velünk volt. Korondon ellátogattunk egy fazekasműhelybe, ahol Illés Ferencné mutatta meg a fazekasmesterség fortélyait. Ezt követte Farkaslaka, ahol Tamási Áron sírját koszorúztuk meg. Este a szállásunkon, Zetelakán nagy szeretettel és ízletes vacsorával vártak minket. Az utazásunk végéig ezen a szálláson maradtunk. Az osztályok szét voltak választva fiú és lány csoportokra, és nagyon kedves családoknál szálltunk meg éjszakára.

A negyedik nap reggelén elmentünk a zetelaki iskolához és találkozhattunk az ottani hetedikesekkel. Az utazásunk következő pontja a Békás-szoros volt, ahol túráztunk a csodálatos tájat nézve. A Gyilkos-tóhoz is ellátogattunk. Ezután következett Szejkefürdő, ahol átsétálhattunk a székelykapuk alatt és megkoszorúztuk Orbán Balázs sírját. Ernő bácsi elmesélte nekünk a kapuk történetét és Orbán Balázs életét. Majd este a szálláson megvacsoráztunk és a szobánkban beszélgettünk, játszottunk.

Az ötödik napot a zetelaki víztározónál kezdtük, majd megtekintettük Székelyderzsen az erődtemplomot. A Szent Anna-tónál túráztunk, és ott ebédeltünk egy kürtőskalácsot. Majd Csíksomlyó és Székelyudvarhely következett. Este szállásunkra hazatérve különféle programok vártak minket: láthattunk lópatkolást, szövést-fonást, süthettünk pityókás kenyeret és kürtőskalácsot is.

A hatodik nap reggelét sajnos búcsúzással kezdtük, mert hazafelé kellett vennünk az irányt. Fehéregyházán megtekintettük a Petőfi Múzeumot, majd a következő állomásunkon, Segesváron felsétáltunk az óratoronyba, ahol csodaszép kilátás várt ránk. Ezután megálltunk Dévánál. Ott libegővel felmentünk a várba, ahonnan az egész várost be lehetett látni. Amikor onnan lementünk, egy gyorsétteremben kaptunk ebédet. Ezután Arad felé vettük az irányt, ahol megemlékeztünk az aradi vértanúkról. Végül Szeged felé vettük az irányt, ahová késő este érkeztünk meg, s ahol a szüleink már nagy örömmel vártak bennünket.

Összegezve: nekem nagyon tetszettek a programok és a gyönyörű táj is elvarázsolt. Sajnálom, hogy ilyen gyorsan eltelt ez a 6 nap. Sokat nevettünk, beszélgettünk, játszottunk, és nagyon sok élménnyel gazdagodtunk. Ez volt az eddigi legjobb kirándulásunk!

Ha most azt mondaná valaki, hogy visszamehetek, azonnal indulnék… : )

Simon Petra 7.a

A partiumi és erdélyi kirándulás

Az első napon Nagyszalontán meglátogattuk a Csonkatornyot, ami egyben az Arany János Emlékmúzeum, így megismertük a híres költő életét is. Ezután átkeltünk a Király-hágón, majd Nagyvárad felé vettük az irányt. Itt meglátogattuk a püspöki székesegyházat is. A következő állomásunk Bánffyhunyad volt, és itt megtekintettük a református templomot. A látogatás után Kolozsvárra indultunk, ahol az aznap esti szállásunk várt minket, majd megvacsoráztunk és nyugovóra tértünk.

A második napon megreggeliztünk, majd elhagytuk a szállást, és barangoltunk kicsit Kolozsvár városában. Első úticélunk a házsongárdi temető volt, ahol koszorúztunk Apáczai Csere János sírjánál. Ezután elmentünk a Farkas utcai református templomhoz, ahol újabb kiselőadások segítségével még több tudásra tettünk szert. Meglátogattuk továbbá Mátyás király szülőházát is, és a Mátyás király szobornál még egy koszorút és egy gyertyát is letettünk. A következő úti cél Torda volt, ahol a sóbányát néztük meg. Végigmentünk a sóbányán, és közben figyelemmel hallgattuk az újabb érdekes információkat, majd ettünk is, hogy újult erővel vágjunk neki a tordai hasadéknak. Az odáig vezető út alatt megismerhettük a hasadék legendáját és kialakulását. Amikor odaértünk, elővettük az esőkabátjainkat, mert sajnos esett az eső, ezért csak a hasadék egy részét csodálhattuk meg, majd elindultunk busszal Torockóra. Torockón először egy kisebb csapat a tanárokkal elment az árvaházba, ezalatt mi gyönyörködtünk a Székelykő és a táj nyújtotta szépségben. Miután mindenki újra összegyűlt, elmentünk vacsorázni, majd csoportokra voltunk bontva, és elfoglaltuk a nekünk kijelölt szálláshelyet.

A harmadik napon reggeli után összecsomagoltunk, és utunkat Szováta felé vettük, s csatlakozott hozzánk egy idegenvezető is, aki sok érdekességet mesélt nekünk. Sajnos itt is rossz idő volt, de azért megtettünk egy kisebb túrát a Medve-tó körül. Ezután Parajdra mentünk, ahol megebédeltünk. Az ebéd után Korond felé vettük az irányt, ahol megismerhettük a fazekasmesterség csínját-bínját. Következő célként Farkaslakára mentünk, ahol koszorúztunk Tamási Áron sírjánál. Majd az utunk Zetelakára vezetett, és itt foglaltuk el a szállást, ahol három napot töltöttünk.

A negyedik napon reggeli után a helyi általános iskola első óráját látogattuk meg, és egy kis ajándékkal is kedveskedtünk az ott tanuló diákoknak. A látogatás után elhagytuk Zetelakát, és a Békás-szoros felé vettük az irányt. Amikor odaértünk, szerencsére szép idő volt, ezért túráztunk, így megcsodálhattuk a Békás-szoros szépségét. Mellettünk kis patak csörgedezett, és néha kis vízeséseket is láttunk, ahogy a sziklafalon folyt le a víz. A szoros után a Gyilkos-tóhoz érkeztünk, ahol megismertük a tó legendáját és kialakulását. Itt lángosoztunk, majd a busz elvitt minket Szejkefürdőre, ahol a székelykapukról is mélyítettük a tudásunkat, majd Orbán Balázs sírhelyénél is koszorúztunk. Ezután visszatértünk a szállásunkhoz.

Az ötödik napon először elmentünk a víztározóhoz, ezt követően pedig ellátogattunk a székelyderzsi erődtemplomhoz is, majd a Szent Anna-tónál ettünk kürtőskalácsot is, és egy kicsit megismerkedhettünk a Mohos-tőzegláppal is, ahol főleg növénytani ismereteket szereztünk. Ezután Székelyudvarhely felé vettük az irányt, ahol megismerhettük a Vasszékely történetét is. Egy kicsit barangoltunk a városban, majd elköszöntünk az idegenvezetőtől, aki eddig bővítette az ismereteinket. Az utunk végét újra Zetelaka jelentette, és amikor visszatértünk, már várt minket a mesterségek bemutatója. A program után vacsoráztunk, majd mindenki visszavonult a szállására.

A hatodik napon összepakoltunk, majd Fehéregyházán koszorúztunk a Petőfi Múzeum kertjében lévő szobornál. Ezután Segesváron megnéztük az óratornyot is, és végigmentünk a diákok lépcsőjén is. Segesvár után Déva felé tartottunk, és ott libegővel felmentünk a várba, majd a kilátás megcsodálása után elmentünk egy gyorsétterembe, ahol ebédet kaptunk. Az út még hosszú volt hazafelé, de Aradon is tisztelegtünk az aradi vértanúk emléke előtt.

A kirándulás alatt számtalan kiselőadást hallgattuk meg, így még több tudást szereztünk.

Késő este értünk haza Szegedre. Rengeteg élménnyel és sok-sok tudással gazdagabban hagytuk el a buszt, és köszönetet mondunk mindazért, hogy ezt a feledhetetlen élményt megkaptuk.

Papp Vivien 7.c

A Határtalanul kirándulásunk

Május 5-én, vasárnap kora reggel indultunk a kirándulásra. Eleinte még mindenki fáradt volt, aztán a buszon velünk együtt a jó hangulat is felébredt.

A hosszú utazás és néhány különleges állomás után, melybe beletartozott a koszorúzás az Arany János Emlékmúzeumnál, Nagyvárad megnézése és a hosszú sorok a mosdó előtt, megérkeztünk az első szállásunkhoz. Három, négy és hat fős szobákban helyezkedtünk el a finom vacsora után, amit már mindenki nagyon várt. Reggel egy hangos dobszólóval és énekkel tarkított ébresztő után lementünk reggelizni, majd barangoltunk Kolozsváron, voltunk a tordai sóbányában, túráztunk a tordai hasadékban, végül pedig megérkeztünk új szálláshelyünkre, Torockóra. Az aznapi programok közül engem leginkább a torockói árvaház fogott meg, rengeteg érdekes tényt tudtunk meg az árvákról és az árvaház működéséről. Emellett a sóbánya is rengeteg élményt tartogatott, mint például az óriáskerék vagy a bánya akusztikája. A torockói szállásunk nagyon aranyos és otthonos volt. Másnap indultunk a harmadik, egyben utolsó szálláshelyünkre, Zetelakára. Itt már osztályonként a fiúknak és a lányoknak külön szállása volt egy-egy családnál, ahol nagyon nagy vendéglátói szeretettel vártak minket. Az utolsó előtti napon még bemutatókkal is készültek nekünk, s még táncoltunk is, továbbá megmutatták, hogyan készítik a helyiek a pityókás kenyeret és a kürtőskalácsot, sőt, nem csak megkóstolhattuk ezeket az ételeket, hanem mi is kipróbálhattuk magunkat kenyér-és kürtőskalácssütőként.

Az utolsó napon mindenki szomorúan pakolt be. Zetelaka elhagyása után Fehéregyháza felé mentünk, ahol meglátogattuk a Petőfi Múzeumot, majd Segesvár felé vettük az irányt, ahol az óratoronyba mentünk fel, ezt követően pedig Dévánál álltunk meg. Ott libegővel felmentünk a várba, ahol gyönyörű kilátás várt minket. A Déván elfogyasztott ebéd után nekivágtunk a hosszú útnak, mely Aradra, végül pedig Szegedre vezetett, ahová késő este érkeztünk meg.

Nagyon jól érzetük magunkat!

Katona Lia 7.b

Határtalanul-élménybeszámoló

Iskolám, a Tarjáni Kéttannyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola megnyerte a Határtalanul pályázatot. Ennek keretében utazhatott el Partiumba és Erdélybe 2019. május 5-én 6 napra 64 diák és 6 pedagógus.

Korán reggel indultunk, majd a határt Méhkeréknél léptük át. Ekkora már mindenki kipihente a reggeli korán kelést. Először Nagyszalontát néztük meg, ahol a Csonkatoronyban az Arany János Emlékmúzeumot tekinthettük meg. Aztán elérkezett a nap fénypontja, amelyet a legjobban vártam. Hogy mi az? A Király-hágó. Miután átszeltük a Király-hágót, Nagyváradon a Püspöki Székesegyház látványa fogadott bennünket. Ezt követve megnéztük Bánffyhunyad egyszerű református templomát, majd Kolozsváron egy finom vacsorával zártuk a napot.

Második nap, szintén Kolozsváron, elmentünk a Házsongárdi temetőbe, illetve a Farkas utcai református templomot tekintettük meg. Juhú! Végre jött a Tordai- hasadék és a sóbánya, amely egyértelműen a legjobban tetszett. Izgalmasnak találtam a föld alatti szórakoztató központot, ahol nagyon tiszta a levegő. Nagyon érdekes volt a föld mélyén óriáskerekezni egyet. Az út ezután Torockóra vezetett, ahol a Székelykő látványa elvarázsolt. Itt meglátogattuk az árvaházat, ahol a gyerekeknek átadtuk az iskolánk diákjai és azok családjai által gyűjtött ajándékokat. Nagyon megható volt látni, hogyan örülnek a kis csomagoknak a gyerekek. Majd egy zenével kísért vacsora után mindenki a szállásra ment pihenni.

Torockóról indulva a Medve-tó fogadott minket a csodálatos sós vizével, ezután Parajd következett, majd Farkaslaka, ahol Tamási Áron sírja előtt tisztelegtünk. Sok érdekes információt tudtunk meg az íróról. Az utolsó három nap Zetelakán volt a szállásunk.

Itt betekintést nyertünk egy iskolába, ahol megismertük az ott élő gyerekek mindennapi életét. Számomra nagyon érdekes volt, hogy ők hogyan tanulnak. Nem fogjátok kitalálni, mi következett! A Békás- szoros! Nem tudtam betelni a magas sziklák látványával. Ezt Korond követte, ahol Józsa Sándor csodálatos műveit tekinthettük meg. Ezután Szejkefürdőn a varázslatos látvány nyújtó székelykapuk alatt sétálva jutottunk el Orbán Balázs sírjához, akit a legszékelyebb székelynek tartanak. A Gyilkos-tónál egy csodálatos és egyben félelmetes látvány fogadott. A vízből hatalmas, hegyes végű fatörzsek álltak ki.

Az utolsó előtti nap meglátogattunk egy víztározót, amely lenyűgöző látványt nyújtott. Ezt a Szent Anna-tó követte, majd este a régi mesterségekről hallgathatunk meg több érdekes előadást, amely nekem nagyon tetszett. Láttunk lópatkolást, szövést-fonást, pityókás kenyeret kóstoltunk és kürtőskalácsot sütöttünk.

Az utolsó nap, május 10 -én egy erődtemplomot tekintettünk meg Fehéregyházán, majd a Petőfi Emlékmúzeumot Fehéregyházán, később Segesvár belvárosa és az óratorony következett, aztán Déván a híres vár, ezt követően Araddal zártuk a látnivalók sokaságát.

Ezen a kiránduláson mindenki olyan élményekkel gazdagodott, amelyeket biztos soha nem felejt el, és örömmel gondol vissza rá!